"Az első oldalon karikatúra ötlött a szemembe: "A nemzetközi zsidó, amint Németországot fojtogatja." Szórakozottan vizsgálgattam a zsidó arcvonásait, és hirtelen elemi erejű megrázkódtatást éreztem: ráismertem. Ráismertem kidülledt szemére, hosszú, kampós orrára, puffadt arcára, gyűlöletes és visszataszító vonásaira. Valaha elégszer elnézegettem azon a metszeten, amelyet Apa a WC ajtajára szegezett. Agyamban vakító világosság gyúlt ki. Mindent megértettem: ő volt az tehát. Gyermekkorom ösztöne nem csalt. Igazam volt amikor gyűlöltem. Csak abban tévedtem, hogy a papok prédikációinak hatása alatt elhittem, hogy ez a kísértet láthatatlan, és csak imával, vezekléssel és hitbuzgalommal lehet legyőzni. Most megértettem, hogy ez a rémkép létezik, naponta keresztezi az utunkat. Hogy az ördög nem ördög. Zsidó." /Robert Merle/
Erre a gyöngyszemre most találtam rá, és éppen egybecseng azokkal a kérdésekkel, amik mostanában foglalkoztatnak. A legfontosabb kérdésem az volt, hogy itt a 21. század elején honnan a pöcsből szalajtanak olyan retardált marhákat, mint ez a jobbikos csürhe. Hogy lehet az, hogy intelligensnek mondott emberek komolyan elhiszik, hogy a nemzet gondjait a zsidók okozzák, és a "zsidó kérdés" (szerintem nincs itt semmilyen kérdés) megoldása a nemzet minden gondjának megoldása egyben. Mindemögött ugye a logikátlan és értelmetlen blabla van, nem érvelés, csupán a közösségek közötti indulatokat látszólagos okok mentén felszító marhaság. És ez az idézet is alátámasztja vélekedésemet miszerint ez a marhaság (a zsidózás) nem más, mint az ókori keresztény babona (amelyet az Egyház szívesen karolt fel) folytatása. Az akkori keresztények részéről persze érthető (DE NEM MEGBOCSÁTHATÓ!), hogy egy népcsoportot így démonizáltak. Mivel a judaizmus és a kereszténység száz szálon kapcsolódik, és mivel a kezdetektől fogva igazi vetélytársak voltak, így szinte a korai keresztény Egyház önmeghatározásának lényegi eleme lett, hogy az keresztény, ami "nem büdös zsidó". Hogy a (állítólag) szeretet és tolerancia vallása, hogyan volt képes a gyűlölet mentén meghatározni önmagát szinte már nem is fontos: logikai buktatók egész során verekedte át magát, a hívek pofára estek, de rögtön állt mellettük egy pap, aki talpra állította őket és rögtön a fülükbe súgta: "Ugye, ugye... nem is estél el az előbb!". A lényeg, hogy a keresztény is szabályosan hozta a közösségek közötti kapcsolatok dinamikáját. Meg kell rajzolni a kört, meg kell határozni, hogy ki van belül, ki kívül. Ezekután a gyűlölet szinte magától terem, és az emberek már azt a marhaságot is szívesen hiszik el, amit még egyetlen tudományos igényű bizonyítékkal sem sikerült igazolni, vagyis azt, hogy a zsidóké a világhatalam és vagyon. Ez épp arra a felmérésre emlékeztet, amit a kínaiakkal kapcsolatban csináltak itthon. Az eredménye az volt, hogy mivel az európaiak nem ismerik a kínai kultúrát, és csak annyi infójuk van róluk, hogy "azok ottan furcsa népek", az emberek jó része kész volt elhinni azt a marhaságot, hogy Kínában levest főznek a kikapart magzatokból és megeszik őket. Na kb. így sikerült démonizálni a zsidókat is. És az emberek még ma is képesek befogni a szemüket, vakon és süketen visszahangzani azt az ezeréves böszmeséget, hogy a zsidó gonosz.
Erre a gyöngyszemre most találtam rá, és éppen egybecseng azokkal a kérdésekkel, amik mostanában foglalkoztatnak. A legfontosabb kérdésem az volt, hogy itt a 21. század elején honnan a pöcsből szalajtanak olyan retardált marhákat, mint ez a jobbikos csürhe. Hogy lehet az, hogy intelligensnek mondott emberek komolyan elhiszik, hogy a nemzet gondjait a zsidók okozzák, és a "zsidó kérdés" (szerintem nincs itt semmilyen kérdés) megoldása a nemzet minden gondjának megoldása egyben. Mindemögött ugye a logikátlan és értelmetlen blabla van, nem érvelés, csupán a közösségek közötti indulatokat látszólagos okok mentén felszító marhaság. És ez az idézet is alátámasztja vélekedésemet miszerint ez a marhaság (a zsidózás) nem más, mint az ókori keresztény babona (amelyet az Egyház szívesen karolt fel) folytatása. Az akkori keresztények részéről persze érthető (DE NEM MEGBOCSÁTHATÓ!), hogy egy népcsoportot így démonizáltak. Mivel a judaizmus és a kereszténység száz szálon kapcsolódik, és mivel a kezdetektől fogva igazi vetélytársak voltak, így szinte a korai keresztény Egyház önmeghatározásának lényegi eleme lett, hogy az keresztény, ami "nem büdös zsidó". Hogy a (állítólag) szeretet és tolerancia vallása, hogyan volt képes a gyűlölet mentén meghatározni önmagát szinte már nem is fontos: logikai buktatók egész során verekedte át magát, a hívek pofára estek, de rögtön állt mellettük egy pap, aki talpra állította őket és rögtön a fülükbe súgta: "Ugye, ugye... nem is estél el az előbb!". A lényeg, hogy a keresztény is szabályosan hozta a közösségek közötti kapcsolatok dinamikáját. Meg kell rajzolni a kört, meg kell határozni, hogy ki van belül, ki kívül. Ezekután a gyűlölet szinte magától terem, és az emberek már azt a marhaságot is szívesen hiszik el, amit még egyetlen tudományos igényű bizonyítékkal sem sikerült igazolni, vagyis azt, hogy a zsidóké a világhatalam és vagyon. Ez épp arra a felmérésre emlékeztet, amit a kínaiakkal kapcsolatban csináltak itthon. Az eredménye az volt, hogy mivel az európaiak nem ismerik a kínai kultúrát, és csak annyi infójuk van róluk, hogy "azok ottan furcsa népek", az emberek jó része kész volt elhinni azt a marhaságot, hogy Kínában levest főznek a kikapart magzatokból és megeszik őket. Na kb. így sikerült démonizálni a zsidókat is. És az emberek még ma is képesek befogni a szemüket, vakon és süketen visszahangzani azt az ezeréves böszmeséget, hogy a zsidó gonosz.
