Korábbi bejegyzéshez kapcsolódik:
"Einstein egyik legbuzgóbban idézett kifejezése:
„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak." Ám Einstein írta le ezt is:
Természetesen hazugság volt, amit az én vallásos meggyőződésemről olvastak, szisztematikusan ismételgetett hazugság. Nem hiszek egy emberarcú Istenben, és ezt soha nem tagadtam, világosan kinyilvánítottam. Ha van bennem valami, amit vallásosnak lehet nevezni, az a végtelen csodálatom a világ struktúrája iránt, amennyire azt tudományunk képes feltárni.
Úgy tűnik, mintha Einstein ellentmondott volna önmagának? Hogy szavaiból mindkét oldal érveket szemezgethet ki magának? Semmiképpen. Valláson Einstein egészen mást értett, mint a konvenció. Miközben továbbra is próbálok rávilágítani a természetfeletti vallás és Einstein vallásossága közti különbségre, kérem, ne feledjék, hogy csak a természetfeletti isteneket nevezem téveszmének. Íme még néhány idézet, amelyből rá lehet érezni az einsteini vallásosság ízére.
Mélységesen vallásos hitetlen vagyok. Ez némileg újfajta vallás.
Soha nem tulajdonítottam a Természetnek szándékot vagy célt, vagy bármit, amit antropomorfnak lehet gondolni. A Természetben én valami csodálatos struktúrát látok, amelyet mi csak igen tökéletlenül tudunk felfogni, és amelynek a gondolkodó embert alázattal kell eltöltenie. Ez valóban vallásos érzés, viszont semmi köze a miszticizmushoz.
Az emberarcú Isten gondolata meglehetősen idegen tőlem, sőt, naivnak is tűnik."
/Richard Dawkins: Isteni téveszme/
